Jelentkezés asztrológiai elemzésre
rafael@astroyoga.hu
Rafael Csaba asztrológus oldala
A Hét Szabad Művészet
A Hét Szabad Művészet

Tudomány-e az asztrológia?

Talán ez az egyik leggyakoribb kérdés, amivel találkozhatunk, ha az asztrológia tengerére hajózunk. Vizsgáljuk most meg ezt a kérdést tudományfilozófiai szempontból.

Mielőtt útnak indulnánk, a megértés érdekében, 3 definíciót szükséges kibontanunk:
1) tudomány
2) tudományterület
3) tudományrendszer

A tudomány az emberi tudás szisztematikus, igazolt ismeretekre épülő rendszere; azonban definiálhatjuk úgyis, mint egy módszertant (ebből számtalan félreértés ered az asztrológia viszonylatában, amit lentebb kifejtek).
A tudományterület a tudomány vizsgálódási helyét jelenti, pl. történelemtudomány, vallástudomány, stb.
A tudományrendszer összefogja és rendszerezi a tudományterületeket. Ez időről időre változik és módosul. Az aktuális tudományrendszer tartalmazza azt, hogy jelenleg mi számít tudománynak és mi nem.


Maga tudomány, mint módszertan azt jeleni, hogy az adott tudományterület tevékenységének megismételhetőnek kell lennie és azonos feltételek mellett azonos eredményre kell jutni. Ez kimondottan a természettudományokra igaz, hiszen ez a módszertan már nem lesz érvényes a bölcsésztudományokra. Tehát, ha a tudományt, mint módszert definiáljuk, az csak a természettudományokra lesz teljesegészében használható.

A félreértéseket gyakran az okozza, hogy az asztrológiát a természettudományok területére szeretnék besorolni, mivel matematikát és csillagászati ismereteket is igényelt a gyakorlata (sajnos ma már a számítógépes programoknak köszönhetően, bárki lehet "asztrológus").
Ennek ellenére az asztrológia nem természettudomány, hanem természetfilozófiára épülő módszertan, mely a természetfilozófia tárgyait (őselemeket) modellezi. Tehát a természettudományok tudományos módszertanát nem lehet rá alkalmazni, mint ahogy a bölcsésztudományokra sem. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem lehet tudományos vizsgálatoknak alávetni, hanem azt jelenti, hogy nem a természettudományoknál megszokott módszertan alapján, mivel az asztrológia működése nem egzakt.

A fentiek értelmében az asztrológia - mint a korabeli természetfilozófiák rendszerére épülő módszertan -, a "filozófia és történettudományok" része, ám napjainkban nem gyakorlati- és alkalmazott- tudomány.Hogy pontosan elhelyezzük az asztrológiát a tudományok palettáján, nézzük meg nagyvonalakban a mai tudományrendszert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2017-es publikációja alapján[1]:

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS MATEMATIKAIII.
Osztály - Matematikai Tudományok
VI. Osztály - Műszaki Tudományok
VII. Osztály - Kémiai Tudományok
X. Osztály - Földtudományok
XI. Osztály - Fizikai És Csillagászati Tudományok


ÉLŐ TERMÉSZETTUDOMÁNY
IV. Osztály - Agrártudományok
V. Osztály - Orvosi Tudományok
VIII. Osztály - Biológiai Tudományok

HUMÁN- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK
I. Osztály - Nyelv- És Irodalomtudományok
  - ...
  - Filozófia
  - Filozófiatörténet
  - Vallásfilozófia
  - ...
IX. Osztály - Gazdaság- És Jogtudományok

Láthatjuk, hogy az asztrológia egyikben sem kap helyet, ám a filozófia, filozófiatörténet, vallásfilozófia és tudománytörténet szempontjából tananyagnak számít, hiszen az asztrológia módszertana adta a hatjóerőt az ókori tudományok fejlődésének. Tehát az asztrológia módszertana nem egyetemi tananyag, de tudománytörténeti szerepe és jelentősége igen.
Ezért lehetséges, hogy neves tudománytörténészek foglalkoztak az asztrológia történelmével, pl. David Pingree (1933-2005) a Brown Egyetem professzora, vagy kortársunk Francesca Rochberg a Kaliforniai Egyetem professzora, akinek kutatási területe a babiloni asztronómia és divináció.

Itt rendkívül fontos megértenünk egy lényeges koncepciót a tudomány részéről az asztrológia kapcsán. Kutatni lehet az asztrológia történelmét és a tudomány fejlődésére gyakorolt hatását (stb.), ám, mint alkalmazott tudomány nem kap elismertséget a tudomány részéről. Tehát a mai tudományrendszerünkben nem, mint alkalmazott tudomány van jelen, hanem, mint tudomány- és filozófia- történeti tényező, illetve a vallásfilozófiai elem.

A fentiekből kiderül, hogy a mai tudományos világkép nem vitatja az asztrológia kiemelkedő tudománytörténeti szerepét, ám gyakorlati alkalmazásának releváns mivoltát már nem ismeri el. Épp ugyanezt teszi Platón vagy Arisztotelész filozófiájával: megbecsüli, mint az emberiség kulturális hagyatékát és ugródeszkáját, de mára elavultnak tartja nézeteit.

Láthatjuk, hogy a mai tudományrendszerben szemben áll egymással az asztrológia, mint a) kulturális hagyaték, és mint b) a gyakorlatban működő rendszerként való megfogalmazása.
Hogy teljes képet kapjunk az asztrológia tudományos megítélését illetően, tanulmányozzuk a korabeli tudományrendszereket:

Platón (i.e. 427-347) "Az állam" című művében az alábbiakban határozta meg a tudományrendszerét, mely szerint az athéni akadémia is tagozódott:

  • Gimnasztika
  • Zene (metrika)
    - olvasás, írás
    - irodalom (költészet)
    - zene (összhangzattan)
  • Matematika
    - aritmetika
  • Geometria
  • Asztronómia (csillagászat és asztrológia)
  • Dialektika

Láthatjuk, hogy itt az asztronómia külön tudományágat jelöl, s rendkívül megbecsült szereppel rendelkezett.
Platón és a korabeli görög műveltség szerint az asztrológia tudomány, s annak nem csak az elméleti, hanem gyakorlati oldalát is oktatták és gyakorolták a görög műveltség tudós fői.

Ha egy hatalmas ugrást teszünk az időben, akkor megvizsgálhatjuk a középkor tudományának rendszerét, melyet a Hét Szabad Művészet néven ismerünk.
Középkorban az asztrológia a Hét Szabad Művészet kiemelkedő tagjaként jelent meg. A Hét Szabad Művészt szegmensei az alábbiak:

I. Trivium

Grammatica (Nyelvtan)
Retorica (előadás művészet)
Dialetica (logikus érvelés)

II. Quadrivium

Astronomia (Asztrológia)
Aritmetica (Számtan)
Geometria (Mértan)
Musica (Zene)

Az asztrológiát azért nevezték a Tudományok Királynőjének, mert a matematikai és geometriai tudásanyagunk az asztrológia gyakorlásának köszönhetően fejlődött az ókortól a középkoron át, egészen az újkorig. Ezenkívül olyan szimbólum-rendszerrel dolgozik, mely analógiák segítségével képes leírni és modellezni a világ jelenségeit.
A középkorban az asztrológia szintén gyakorlati tudományként volt jelen az értelmiségi réteg életében.

Következő állomásunk a felvilágosodás küszöbén lesz, ahol még gyakorlati tudománynak számított az asztrológia.

Denis Diderot (1713-1784) - a felvilágosodás eszméit megalapozó enciklopédista - is belefoglalta az asztrológiát a tudományrendszerébe (a képre kattintva feljön a kép forrása, s ott kinagyítható a táblázat):

Láthatjuk, hogy itt helyett kapott az alkímia és az asztrológia is.

Később a felvilágosodás eszméje eltörölt mindent, ami a természetfilozófiákhoz kapcsolható tudományág volt, így a katedrákról kiszorult az asztrológia és az alkímia is. Helyüket a csillagászat és a kémia vette át, s utoljára a XIX. század elején oktattak egyetemen gyakorlati asztrológiát.

A XIX. század közepén egy olyan markáns materialista világnézet indult útjára, mely bekebelezte a korabeli természetfilozófiák világképét és csak a materiát, az anyagot tűzte ki vizsgálódása céljául. Ebbe az új koncepciójú tudományrendszerbe nem kaptak helyett a korábbi természetfilozófiákra épülő tudományágak, így az asztrológia sem. Ugyanakkor, ha nem is az élvonalon, de az asztrológia megmaradt a tudomány palettáján, mint hagyomány.

Láthatjuk, hogy az asztrológia gyakorlata egészen a felvilágosodásig a tudományos világkép része volt. Ez annak köszönhető, hogy az akkori tudományos világkép a természetfilozófiák rendszerére épült, amelybe beleillett az asztrológia stúdiuma. A természetfilozófiára épülő világképet, viszonylag gyors lefolyással felváltotta a természettudományos paradigma, amely védőbeszéd lehetősége nélkül szorította ki a régi paradigma tudományait, így az asztrológiát is.

Tehát a kérdésre, miszerint "az asztrológia gyakorlata tudomány-e?", a fentiek ismeretében, nyugodt szívvel válaszolhatjuk, hogy "attól függ, hogy hol és mikor vizsgáljuk a kérdést". Hiszen Platón tudománynak tartotta, mint ahogy Kepler vagy Newton is, sőt az egész tudományos miliő, egészen a XIX. század közepéig.

Mi változott, ami miatt az elmúlt 170-200 évben már nem az alkalmazott tudományok közt tartjuk számon? Nem verifikálható az asztrológia, vagy bebizonyosodott róla, hogy nem működnek az elvei?A következő bejegyzésben ezen az úton indulunk tovább a válaszadásban.

Ám megelőlegezve - illetve végszó gyanánt - a következő cikket, szeretném megerősíteni mindenkiben, hogy miénk a szabad döntés joga. Hihetünk Platónnak és az ókori bölcseknek, hihetünk 2500 év asztrológiai tapasztalatának, vagy elfogadhatjuk a gyerekcipőben járó materialista természettudományos világkép álláspontját az asztrológia hitelességét illetően.

Hogy milyen érvek és ellenérvek szólnak a két álláspont mellett és ellen, arról a következő részben többet tudhatunk meg.

Rafael Csaba asztrológus

[1]https://mta.hu/doktori-tanacs/tudomanyagi-nomenklatura-106809
a nómenklatúra rendszeréről az alábbi linken lehet tájékozódni:
https://mta.hu/mta_hirei/ki-hova-tartozik-elkeszult-az-uj-tudomanyagi-besorolas-106818

A honlapon található cikkek, írások, anyagok a szerzői jog védelme alatt állnak. A weboldal bármely tartalmi elemét a forrás megadása nélkül felhasználni tilos.